A nyílt kapcsolatokban csak az állam dönt a részvételről, míg a zártban a piac szabályoz

A nyílt kapcsolatokban mindenki számára hozzáférhetők az erőforrások, míg a zártban bizonyos csoportokat kizárnak

A nyílt kapcsolatok jellemzően a múltban voltak, míg a zártak a modern gazdaságban jelennek meg

A nyílt kapcsolatok csak falusi közösségekre jellemzők, a zártak pedig városiakra

A kooperációs normák elfogadása növeli a hosszú távú együttműködés valószínűségét

A gazdasági szereplők mindig automatikusan követik a kooperációs normákat

A kooperációs normák csak a jogi szerződések helyettesítésére szolgálnak

Ha kooperációs normák érvényesülnek, akkor a nem-kooperálás haszna mindig magasabb

Sok klikkből állnak és a tagok preferenciái nagyon eltérőek

A csoporttagok főként anyagi jutalmakban részesülnek, ha szabálykövetők

Kevés szoros kapcsolat van a tagok között, de a csoport szabályozott

A tagok között sok szimpátiakapcsolat van, preferenciáik hasonlóak, és pozitív nem anyagi jutalmakat is kapnak

Az árakat közösen megbeszélik, hogy mindenki elégedett legyen

Erkölcsileg kifogástalanul viselkednek egymással

A tranzakciókat ajándék formájában bonyolítják le

Csak érzelmi alapon döntenek, például szimpátia szerint

A nyílt piaci verseny és az innováció ösztönzése

A munkaerő szabad áramlása és a nemzetközi együttműködés

A technológiai fejlődés gyors elterjedése

A társadalmi csoportok közötti konfliktus az erőforrások újraelosztása miatt

Digitális, centralizált, zárt

Ipari, nemzeti és centralizált

Piaci, nem versenyképes és lokalizált

Információs, globális és hálózati

A katonai-ipari komplexum térnyerése

A nehézipar felfutása

Az információ és szolgáltatás alapú gazdaság térnyerése

Mezőgazdaság dominanciája

Társadalmi tőke

Árucsere

Redisztribúció

Reciprocitás

A juttatások növekedésének lehetősége a karrier során

A munkavállalók iskolai végzettsége

SZÉP kártya

A gazdasági és nem gazdasági jutalmak

A globális verseny korlátozása vámokkal

A gazdasági növekedés gyorsítása technológiai beruházásokkal

A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése állami transzferekkel

A piac visszaszorítása a közigazgatási szférából