A hipotézis, a

diszpozítív és a szankció.

A tényállás, a

rendelkezés és a joghatás.

A

tényállás, a rendelkezés és a jogkövetkezmény.

A

polgári jog célja az erkölcsi normák közvetlen kikényszerítése.

Az

erkölcsi normáknak semmilyen jelentőségük nincs a polgári jog területén.

A

Ptk. mind alapelvi szinten (pl. jóhiszeműség és tisztesség elve), mind a

konkrét szabályok (pl. jóerkölcsbe ütköző szerződés) kapcsán jelentőséget szán

az erkölcsi normáknak.

A szomszéd tiltakozása a túlépítéssel

szemben.

Megbocsátás.

Végrendelet.

A holtnak nyilvánító

végzésben a bíróság megállapítja a halál tényét, idejét és helyét.

A bíróság a végzésben holtnak

nyilvánítja azt, aki nem került elő 2 éve.

A holtnak nyilvánító

végzés egy megdönthető vélelmet keletkeztet.

A gondnoka megtehet helyette minden jognyilatkozatot, kivéve, amelyekhez

a törvény személyes jognyilatkozatot követel meg. A gondnok jognyilatkozatának

érvényességéhez törvényben meghatározott esetekben a gyámhatóság jóváhagyása

szükséges.

Azokban az ügyekben, amelyekben a bíróság nem korlátozta a

cselekvőképességét, a gondnokolt minden jognyilatkozatot önállóan tehet meg,

úgyszintén önállóan megteheti azokat a jognyilatkozat, amelyeket a törvény

szerint a korlátozottan cselekvőképes nagykorú érvényesen megtehet. A többi

jognyilatkozatának érvényességéhez gondnoka hozzájárulása, törvényben

meghatározott ügyekben a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. Gondnoka csak

kivételesen tehet helyette jognyilatkozatot.

A törvényben meghatározott ügyekben a gondnokolt önállóan járhat, el,

míg más jognyilatkozatát a gondoka teheti meg helyette érvényesen. A gondnok

jognyilatkozatának érvényességéhez törvényben meghatározott esetekben a

gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

A Ptk. a mellérendeltség és egyenjogúság

elve szerint szabályozza a személyek vagyoni viszonyait.

A Ptk. a mellérendeltség és egyenjogúság

elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait.

A

Ptk. a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a természetes

személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait.

Jogátruházás.

Öröklés.

Engedményezés.

Alapvetően kógens jogi normák szabályozzák.

Jellemzően

elvállalástól függően keletkeznek a jogviszonyok.

Funkciója

a személyi és tulajdonosi autonómia biztosítása, jellemzője a felek elkülönültsége.

Kenyeret vásárolhat a helyi élelmiszerboltban.

Repülőjegyet vásárolhat.

Kölcsönadhatja a szomszédnak édesapja fűnyíróját.

A

joghatás a negatív jogkövetkezmény enyhébb, a szankció a súlyosabb fajtája.

Mindkettő

jogkövetkezménynek minősül.

A

joghatás és a szankció ugyanazt jelentik.