A katonai büntetőeljárásban elsőfokon és

másodfokom hivatásos bíróként katonai bíró, elsőfokon ülnökként katonai ülnök

jár el. Ülnökök részvétele esetén a tanács elnöke katonai bíró.

A fiatalkorú jelenléte az előkészítő ülésen és a

tárgyaláson nem kötelező.

Az elsőfokú bíróság a bűnpártolás vétsége miatt indult büntetőeljárásban úgy határozott, hogy

mellőzi a tárgyalást, mivel fennálltak annak a Be.-ben előírt feltételei. A bíróság a vádlottat

próbára bocsátotta. A nyilvános ülésen a végzés kihirdetésekor a vádlott nem jelent meg, így a

végzés kézbesítését kísérelték meg, ami nem volt eredményes, mivel a terhelt ismeretlen

helyre távozott. 

Lesz-e következménye annak, hogy a vádlott számára nem volt lehetséges a kézbesítés? Miért?

A bíróság katonai tanácsa a főhadnagy vádlottat és társait folytatólagosan elkövetett

alárendelt megsértésének bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A katonai ügyész

fellebbezést jelentett be, és az írásbeli indoklásánál arra is hivatkozott, hogy a bíróság

összeállításánál eljárási szabálysértés történt, mivel a bírói tanácsnak az egyik ülnöke

hadnagy, a másik pedig őrmester rendfokozatú volt. 

Helyesen járt el a törvényszék katonai tanácsa?