Az NSFNET az ARPANAET ázsiai megfelelője volt

Az NSFNET katonai célokkal jött létre

Az NSFNET nem használta a TCP/IP protokollt

Az ARPANET-hez szabadon lehetett csatlakozni

Az NSFNET-hez szabadon lehetett csatlakozni

A TCP/IP-t fejlesztő Cerf és Kahn javasolta

Az internetworking kifejezésből rövidült le a mindennapi szóhasználat során

Ötletpályázat eredményeként választották

Ez volt az ARPANET korai katonai kódneve, ami később nyilvánosságra került és elterjedt

Paul Baran javasolta

Megabit per másodperc (Mb/s)

Kilobit per másodperc (kb/s)

Bit per másodperc (bps)

Megabájt per másodperc (MB/s)

Bájt per másodperc (Bps)

1000000 kilobit/s

1024 kbit/s

1000 kbit/s

1024 kilobájt/s

100 kbit/s

80 Mb/s

1 GB/s

1 Gb/s

10000 b/s

1250 kb/s

80 MB/s

1 GB/s

1000 kb/s

1,25 MB/s

1 Gb/s

Végtelen sávszélességű, véletlenszerű zajjal terhelt csatornákkal

Végtelen sávszélességű, előre meghatározható zajjal terhelt csatornákkal

Véges sávszélességű, determinisztikus zajjal terhelt csatornákkal

Véges sávszélességű, zajmentes csatornákkal

Véges sávszélességű, sztochasztikus zajjal terhelt csatornákkal

Végtelen sávszélességű, előre meghatározható zajjal terhelt csatornákkal

Véges sávszélességű, sztochasztikus zajjal terhelt csatornákkal

Végtelen sávszélességű, véletlenszerű zajjal terhelt csatornákkal

Véges sávszélességű, zajmentes csatornákkal

Véges sávszélességű, determinisztikus zajjal terhelt csatornákkal

Sávszélesség (analóg) és a jel állapotainak száma

Sávszélesség (analóg) és a jel nagysága

Sávszélesség (analóg) és a zaj nagysága

A jel állapotainak száma és a jel/zaj viszony

Sávszélesség (analóg) és a jel/zaj viszony

Sávszélesség (analóg) és a jel/zaj viszony

A jel állapotainak száma és a jel/zaj viszony

Sávszélesség (analóg) és a zaj nagysága

Sávszélesség (analóg) és a jel nagysága

Sávszélesség (analóg) és a jel állapotainak száma